Vörös-pajzs.

Az év január elsejéétől, a világot átfogó ipari vállalatunk logója narancssárgára változott.

A kommunizmus a vörös szint választotta, zászlóin,címerein,majd megnevezésében „vörösök” a színkód alapján gyökereit a vérben,tűzben,szenvedélyben akarva magyarázni,-már majdnem el is hittem nekik.
Az új idők, új változásai, a világpusztító politikai és eszmei torzsszülemény,szándékában és értelmében elkorcsosult ideológia káosz lassan elhalványult. Helyesebben kifakult. Narancs színre váltott. Országokon átívelő új színkódja ugyan annak a jelképnek, amely egyazon fészekből feléledő főnix madárra mutat vissza. A vörös-pajzs dögkéséjűjére.

Felettünk köröz,szemléi egyre soványodó testünk,láztól csillogó szemünk,elborult elménk. Zavarodott egymásra támadó gyűlölködésinket,kipusztulásunk és tétova botorkálásunk. Hol lejjebb ereszkedik,hol eltűnik fejünk felől. Nagyragadozó, a legnagyobb. Ö eszi meg az oroszlánt a párducot,a turult,de csak ha mozdulatlan,ha oszlásnak indult. A nagy takarító. Isten rendelése ez.

Meg kell küzdenie ezért a rangért. Egy lépéssel előbb kell járni. Összeesküvők asztala hol kerek,hol ovális,hol egyenes mint a vérbírók őrjöngő gyilkosainak terített.
A bíborosok színe,a lemenő nap, a kultúrák alkonyba bukó sötétségére nyíló ablakunk.

Nekik kód,hogy értsék egymást,jelt adjanak,itt a vér leállt zubogásában. A szívek dermedt kolloidokká fagytak. Egyre több narancs színű képrészletből, egyre erősebben sugárzik felénk az pusztulást okozó - önmagára is kiterjesztő/érvényű rém-álom. Kísérlet ez mindig,mindenhol és minden időkben, egy részeg káprázat az újítók fejében. Minden szín foglat. Vagy mégse. A divat guruk a pasztell színekre esküdtek, az idén. Ez a narancs, a vörös sápadt kréta színe. A langyosok, utálatososak, kemencéjének szájából vettetett fény,lassan beborít majd mindent. Ezt kívánja a dög-keselyük tanácsa. Az új irány vonal, az új logó,új szín.

Milyen színek vesznek bennünket körül ?

Miért fontos a tömegek,csoportok,bandák színkódolása ?

Miért nevezzük és osztjuk az embereket feketéknek,barnáknak,sárgáknak,fehéreknek ?

Az agyunk színvak, a színek jelentéktelen megállók az elektromágneses hullámok végtelenségében.
Barna ingesek,fekete mellényesek,narancs logósok. Ismerjük mi ezt ? Értjük mi van az összefüggések mögött?

Az egység a fontos,a gyors elhatározás és egymásra találás. Bár nem vagyunk egyetlen színnek sem valódi tulajdonosa,mégis be kell sorolnunk magunk valahová. Szürkék hegedőse,vagy a fekete gótság ördögei, a szivárvány bolond tarkasága,vagy a zöld oázis bombákba öltözött szelindekjei leszünk. Sárga irigy,kék vérű,fehér ártatlanság. A narancs színben a kihunyó nap,nem a vörös óriás hanem a szorosra vont egy hangon szóló akarat éteri zengése a globális szerelvény ablakain villan most elénk. Semmi sem történik véletlen, amikor emberek koholnak terveket és előbbre akarnak látni titkaik nyomasztó súlya alatt. Világ hatalomnak hitt pillanat életükkel,megcsömörlött korai halál a jutalmuk,minden kigondolt és hamvába holt törekvésüknek enyészet a sorsa.

Bizarr főnix ez a dög keselyű.
Marad a kiváltság érzet,mint a lepra sziget lakóinak büszkesége. Szenvedésre lettek kiválasztva,ez pedig örökös bolyogást és a gondolatok végletekig lecsontozott oktalanságai kellenek.

Elszigetelődve és gyökértelenül az össze hazudott légüres életképzetben pajzsokra,páncélokra, betonfalakra és hét bőrre van szükségük. Narancs színű lesz a világ ?

Választ ad,az aki felettünk kering...

Mi csak figyeljünk, a narancs jön most. Tudjuk honnan ered és ,hogy mi lesz ?- Nos, azt megint világégésekben méri majd a történelem.