A beszédről jut eszembe

 

Minden embert a saját szavai vesztik el.

Sokszor és meggondolatlanul fecsegünk. Különösen igaz ez azokra akik nem ismerik a saját belső világuk és a környezet eltérő értékrendjeit. A bölcs tanács ,miszerint hallgattál volna,bölcsebb lettél volna, erre utal. De nem azért tanultunk meg beszélni,hogy hallgassunk mint a sült hal,sokkal inkább azért mert ha valami bajunk van mondjuk ki,sőt ordítsuk a füleikbe azoknak akik vakok és süketek. Ha ez így működne ?!

Az már egy más dolog,hogy a sok duma,vagy süket duma pontosan arra utal,hogy van aki a beszédet beteges fontossággal túlzásba viszi. Ezért a beszéd és annak tartalmi értéke-legyen az előadás,vagy leírt szöveg mindennél fontosabb értékmérője annak tartalmi részében fellelhető ismeret sűrűség. Ezen túl rendelkezik az előadás feszültséggel is amely a közlendő újdonsági fokát hivatott kifejezni.
Ez a két, az elektromosságból kölcsönzött fogalommal érzékelhetjük,hogy aki beszél/ír figyelembe kell vennie a mondandóknak a halhatóságra mért hatását. Azok ellenállását (megint egy az elektromosságból ismert fogalom) a mondandó befogadására,megértésére.

U az ellenálláson eső feszültség,
R az ellenállás,
I az áram nagysága.

R= U/I

Ellenállás = feszültség osztva áram erősséggel (sűrűség)

Hogyan működik ez a beszéd esetén ?

Hogyan csökkenthető az ellenállás ? (Média/oktatás)

Nos, ha növeljük a feszültséget akkor nagyobb áram erősség mellet csökken az ellenállás és így növelhető az az ismeretek sűrűsége ?

Mit tapasztalunk a médiában és azoknál akik csak hülyítenek,fecsegnek ? Nulla sűrűség alacsony feszültség és nagy az ellenállás ?

Amikor viszont szenzáció (maximális feszültség) kerül előtérbe az elmaradt ismeret sűrűség egyfajta kieső ellenállás miatt valósággal bele gyalulja a „semmit” az elménkbe és ez egyfajta látszólagos ingerként hatva önáltatásként ismeretnek konvertálhatjuk- már aki- át. Így lesz a semmiről fecsegés és a nagyfeszültségű „hír” ismételgetése,terjesztése. A pátosz, a blöff, a süket duma,hazudozás (a feszültség érdekében) valami képzetes ismeret.
Tehát az emberi elme nem alkalmazkodik az elektromosság természeti törvényeihez amikor az ismeretek halmazaira akarjuk kiterjeszteni,de a hasonlatosság elgondolkodtató. Vajon figyelembe veszik ezt azok akik a mesterséges intelligenciával bajlódnak ?

Figyeljünk fel továbbá arra hogyan működik a vicc/tréfa a fentiek tükrében.

Feszültség forrása a váratlanság,az ismeret éppen hogy nagyobb mint 1, (poén) ellenállás közel 0 .(valaki nevetni akar) A politika és a félre tájékoztatás ezt szorgalmasan beveti. A standupp comedy fellendülőben. Aszimmetrikus ismerete beadása. Nem szólhatsz közbe . (Ne úgy van ! Hamisan beszélsz te bitang. Az előadó mondja a magáét a tömeg akarva akaratlanul nevet,röhög,egyetért ? Na,ezt kétlem. Előbb utóbb leülepszenek a dolgok. A féligazság egyenlő a hazugsággal. („Nem lehet valaki csak kicsit terhes.” )

Áramkörök

Vallási/politikai-tömeg szónokok/irodalom

A kapcsolás párhuzamos, így minden ellenállásra azonos feszültség és ismeret sűrűség kerül.

Pletyka/rémhír

A kapcsolás soros,így a feszültség esés egyre növekszik és vele az ismeret sűrűség csökken.

Internet

Kóbor áramlatok,mint az álom és kiegyenlítődés, a feszültség hisztérikus eloszlású és az ismeret sűrűség csomópontokon jelenik meg.

Felmerülő kérdések - a konstruált - hasonlóság alapján:

Hogyan transzformálható fel az ismeret feszültsége ? (mert a sűrűsége tényfüggő, az igazságot nem lehet sokszorozni elemeiből . Vagy igen ?)
Mi az egyen áram és a váltó áram az emberi beszéd esetén ?

Hogyan erősíthető fel és hogyan modulálható ?

Mikor elbeszélünk egymás mellet, vagy mint a fórum-trollok szétbeszélnek egy témát.

A téma nyitott. Egy egész kutatási frontvonal bontakozik ki.

A beszéd, legyen az emberi,vagy más élő szervezeté érdekes és varázslatos...